Sport�gunkban a sportpszichol�gi�nak �ri�si jelent�s�ge van!

Biztosan sokan l�ttak m�r bajnoki m�rk�z�st U11-es koroszt�lyban. Akkor tal�n tudj�k mire gondolok, akik nem l�ttak m�g, vagy nem tudj�k mire gondolok azoknak elmondom, mert a bajok itt kezd�dnek: U11-es koroszt�ly ( teh�t 11 �vesn�l fiatalabb, kis gyermekek j�tszanak), bajnoki m�rk�z�se zajlik. A k�t csapat gyermekei nagy lelkesed�ssel j�tszanak, �s pr�b�lnak a p�ly�n a t�l�k telhet� legjobban j�tszani. A k�t edz� a p�lya sz�l�n �ll, �s folyamatosan adja az utas�t�sokat, ki hova fusson, hova passzoljon. Amikor hib�zik a gyermek, az edz� szidalmaz, kritiz�l, min�s�t, amikor a gyermek �gyesen v�grehajtja a feladatot, az edz� hangzatosan dics�r. A sz�l�k a p�lya sz�l�n „szurkolnak”! Szidj�k a b�r�t, b�ztatj�k a saj�t gyerek�ket, szidalmazz�k az ellenf�l gyermekeit, stb. Ekkor az egyik csapat g�lt l�! Euf�rikus �r�m ujjong�sba t�rnek ki a sz�l�k! Ilyenkor az az �rz�sem, hogy VB d�nt�t nyertek, minimum, vagy BL d�nt�t! R�ad�sul, sokszor a legkisebbek torn�in is ugyan ezt lehet tapasztalni! Azt m�r �szre sem veszik, hogy az ellenf�ln�l, tal�n m�g s�rva is fakad egy kisfi�, a sz�gyen�rzett�l! Persze tudom itt j�n az idi�ta duma a term�szetes kiv�laszt�sr�l, hogy akkor az a kisfi� alkalmatlan stb. El�sz�r is nincs megfelel� t�megb�zisunk, ez�rt meg kell pr�b�lnunk mindenkib�l a maximumot kihozni. Ne vesz�ts�nk el senkit az�rt, mert lust�k vagyunk a szakmais�g egy�b oldalaival is foglalkozni. Lust�k, vagy gy�v�k, hiszen felv�llalni konfliktus helyzeteket sz�l�kkel, nagyon k�nyelmetlen, �s kellemetlen tud lenni. F�leg, ha az edz�, szakvezet� nem is el�g felk�sz�lt. Ez egy k�l�n t�ma �rok majd err�l is, de egy a l�nyeg, hogy teljesen lerombolj�k a "Sport" erk�lcsi �rt�k�t ezzel a viselked�ssel, �s ezt a p�ld�t mutatj�k, tan�tj�k a gyerekeiknek. SZ�RNY�!!! M�r meg is alapozt�k a ment�lisan gyenge j�t�kosokat a j�v� nemzed�kben, �s ez �vr�l �vre csak rosszabb lesz… Azut�n telnek az �vek, �s a sz�l� is, �s az edz� is �rtetlen�l �ll a szembe j�v� probl�m�kkal. Nem �rtik……. a gyerek ir�ny�thatatlan, vagy abba hagyja, elmegy a kedve, vagy motiv�lhatatlan, vagy nem tudja kezelni a versenyhelyzetet, stb. sorolhatn�m reggelig a probl�m�kat. Mi t�rt�nt igaz�b�l? Mi�rt alakulnak �gy a dolgok? Mi�rt van az, hogy a legt�bben 14 �vesen, �s 18 �vesen hagyj�k abba a labdar�g�st? Kinek a felel�ss�ge? Mi�rt hagyunk elveszni �gyes j�t�kosokat, csak az�rt mert k�s�bb �rnek mint m�sok, �s nincs t�relm�nk kiv�rni, el�re le�rjuk �ket, vagy mert ment�lisan t�mogat�sra lenne sz�ks�g�k, �s k�ptelenek vagyunk ezt megadni, �s m�g sorolhatn�m.... Nem vessz�k �szre, hogy az edz� az utas�t�sokkal, a nem megfelel� kommunik�ci�val ki�lte sz�pen lassan a gyerek egy�nis�g�t, szem�lyis�g�t, de a legnagyobb probl�ma az m�gsem ez. Az egyik legnagyobb probl�ma a sz�l�i szurkol�i st�lus. Nem is nevezhetn�m st�lusnak, mert ez nem st�lus, hanem ROMBOL�S ! El�sz�r is t�l nagy jelent�s�get adunk egy 10 �ves gyerek, j�t�k szeretet�ben a g�lnak, a gy�zelemnek, �s olyan st�lusban, hangnemben, hogy ezzel megalapozzuk a k�s�bbi KUDARC �lm�nyeket. Nem v�letlen�l �rtam kudarcot, �s nem a „nem siker�lt” �llapotot. Mi�rt tudn� elviselni �vek m�lt�val sportszer�en azt, ha kikap a csapat, amikor kiskorba azt mutattuk neki, hogy egy g�l, egy gy�ztes meccs egyenl� az ellenf�l MEGAL�Z�S�VAL. � is megal�zottnak fogja �rezni mag�t, amikor kikap a csapata k�s�bb. M�rpedig, senki nem n� fel �gy, hogy mindig minden meccset megnyer a csapattal. Arr�l nem is besz�lve, ha az edz�k nem el�g felk�sz�ltek ahhoz, hogy megtan�ts�k a sz�l�knek, hogyan kell szurkolniuk, miben van v�lem�ny ny�lv�n�t�si lehet�s�g�k, �s az �lt�z�ben is megfelel�en tudj�k kezelni a m�rk�z�s ut�n a kialakult lelki �llapotot. Nem csak a vesztes m�rk�z�s ut�n kell a gyerekeket ment�lisan j�l kezelni, de a gy�zelem ut�n is. Nem azt mondom, hogy ne nevelj�nk �nbizalmat a gyerek�nkbe, dehogynem, az �nbizalom fontos, �s elengedhetetlen. Ezt azonban tudni kell megfelel� keretek k�z�tt tenni. Nem a leveg�be besz�lek. L�ttam olyan m�rk�z�st ahol az edz�, �gy motiv�lta a gyerekeket m�rk�z�s k�zben, �s �gy szidalmazott, hogy az ellenf�l kisgyerek�t le „fal�buzta”, stb. Tudom, hogy sokszor �gy motiv�lnak az �lt�z�ben, hogy az ellenfelet ledegrad�lj�k k�zben. A sz�l�kr�l nem is besz�lve…. Sz�val nem b�ntani akarom az edz�ket, �s a sz�l�ket, csak felh�vni a figyelmet egy-egy dologra: Tisztelt edz� koll�ga! A picik versenyeztet�se, arra szolg�l, hogy a m�rk�z�sen felm�rj�k, mit, hogyan tudnak alkalmazni az edz�sen tanultakb�l, m�rk�z�s szitu�ci�ban. A m�rk�z�s mindig csak egy visszajelz�sre kell, hogy szolg�ljon, hogy mit kell m�dos�tani, vagy hangs�lyosabban k�pezni, �s ki milyen szinten tart. Csak egy felm�r�s, �s nem a Gy�zelem a l�nyege, az csak egy plusz j� dolog, plusz motiv�ci�s eszk�z. A l�nyeg nem az ellenf�lhez k�pest mutatott eredm�ny, hanem az eg�sz h�ten tanultak eredm�nyes alkalmaz�sa, �s az egy�ni k�pess�gek felt�rk�pez�se. Ez a m�rce a sikerhez. Egy�bk�nt a m�rk�z�s a j�t�kr�l kell, hogy sz�ljon, �s nem az eredm�nyr�l. Tisztelt Sz�l�k! A gyermek az�rt j�rjon focizni, mert im�dja ezt a sportot, �s j�l �rzi mag�t k�zben, nem pedig az�rt, hogy �n�k j�l sz�rakozzanak!!!! L�ttam sokszor sz�l�ket m�rk�z�s ut�n v�rig s�rt�dve, mert a csapat kikapott! Szidt�k az edz�t, �s hib�ztatt�k a veres�g�rt, mert becser�lte a gyeng�bb k�pess�g� gyerekeket is. Ami m�g rosszabb, amikor mag�t a j�t�kost min�s�tik, szidj�k. Pedig arr�l papolnak, hogy j�, hogy a gyerek csapatsportot �z, mert itt megtanul sokmindent, ami k�s�bb az �letben sz�ks�ges lesz neki. Erre a sz�l� az els�k k�z�tt tiporja a s�rba ezeket az �rt�keket, �s neveli ez�ltal a gyerek�be a sportszer�tlens�g alapjait. A gyerekr�l kell, hogy sz�ljon a m�rk�z�s, �s nem a sz�l� sz�rakoz�s�r�l, vagy az edz� „szakmai siker�r�l”!!! Mindenki gyermeke �t�l majd egy-egy olyan m�rk�z�st, amire nem lesz b�szke, erre kell gondolni, mikor g�lt r�g a csapat. �r�lni kell, dics�rni kell, de nem „szt�rolni”, �s nem az ellenf�l gyerekeit megal�zni!!! Tudom, hogy nem egyszer�, de a saj�t gyermek�nk �rdek�ben �rdemes ezzel foglalkozni, �s pr�b�ljunk meg v�ltoztatni. Neh�z, hiszen az egy�n fejl�d�se a l�nyeg az ut�np�tl�s k�pz�sben, de ezt csak a k�zeggel harmoni�ban lehet megtenni! A k�zeg mindig kihat az egy�n fejl�d�s�re, ez�rt nem hagyhatjuk figyelmen k�v�l ezeket a t�nyez�ket sem! A k�zeg pedig ebben az esetben mi magunk is vagyunk ( sz�l�k, edz�k, stb. ), nem csak a csapatt�rsak. A sport pszichol�gia itt kezd�dik, �s egy �leten �t kell vele foglalkozni. Fontos milyen alapokat tesz�nk le gyerekkorban, �s fontos, hogy a k�vetkez� �vekben jelentkez� helyzeteket is megpr�b�ljuk szakszer�en kezelni. Ugye l�ttunk m�r nagy nemzetk�zi m�rk�z�seket, ahol az egyik csapat ment�lisan szinte k�zzel foghat�an fel�r�lte az ellenfelet. Pedig azok is profi j�t�kosok voltak. Sz�val a sport szakmai sikerekhez elengedhetetlen ma m�r a j�t�kosok ment�lis fel�p�t�se is. Ezt m�r gyerekkorban kell elkezdeni!

                                           SIKERIR�NYOK

UT�NP�TL�S: Ez a legsz�nesebb k�zeg, ahol a legnehezebb megfogalmazni a SIKER ir�nyvonal�t. Term�szetesen minden kisgyermek v�logatott, profi, tal�n Vil�g-, vagy Eur�pa bajnok szeretne lenni. Abban ugye egyet�rt�nk, hogy a profi, vagy v�logatott tal�n, kis es�llyel, de a Vil�g-, vagy Eur�pa bajnok �lmokra itthon es�lye sincs egy fiatalnak a labdar�g�sunk helyzete miatt. Ez�rt is fontos, hogy a "motiv�ci�s eszk�zeinket" kis haz�nkban a saj�t lehet�s�geinkhez kell igaz�tani ! Sz�val a gyerekek, a gyermeki „naivs�ggal” v�gnak bele ebbe az �letbe, �s csod�s �lmokat ringatnak magukban. J� �rz�s l�tni, hogy a fiatalnak c�ljai vannak, hogy a sporttal sok egy�b dolgot is megtanul. Gyermekkorban minden meccset meg akarnak nyerni, �s ekkor m�g nagyon igazs�gosan �lik meg azt is, ha kikapnak ak�r egy jobb csapatt�l, ak�r egy szerencs�tlens�g miatt. Ebben a korban m�g nagyon „tiszt�k” mint j�t�kosok, azonban a sz�l�i elfogults�g, �s r�hat�s, az edz� mentalit�sa m�r nagyban megalapozza, hogy ezt a „tisztas�got” mennyire tudj�k meg�rizni a k�s�bbiekben is. Ekkor m�g nagyon igazs�gosan, igazi sportemberk�nt k�zdenek. Itt m�g l�tjuk ahogy s�rva fakad egy g�l ut�n, ahogy megfesz�ti minden arcizm�t is, hogy � legyen a gyorsabb amikor a labd��rt k�zd, ahogy „Istenk�nt” tekint az edz�re, vagy az apuk�ra, �s mindent megpr�b�l megtenni annak az �rdek�ben, hogy dics�retet kapjon. A l�nyeg, hogy a gyermekj�t�kos sokkal re�lisabban l�tja �nmag�t, �s az�rt sz�m�t dics�retre, m�g akkor is, ha jobb az ellenf�l, mert megpr�b�lta fel�lm�lni �nmag�t. Lesz�gezn�m, hogy most azokr�l az ut�np�tl�skor� j�t�kosokr�l besz�l�nk, akik maguk hat�roztak �gy, hogy focizni szeretn�nek. Ne feledj�k, hogy rengeteg olyan kisgyermekkel tal�lkozhatunk, akik az�rt kezdenek el focizni, mert az apuka, vagy anyuka be nem teljes�lt �lmait akarja megval�s�tani a gyermekben, vagy, mert ez egy kiugr�si lehet�s�g a csal�dnak, vagy egyszer�en az apuka annyira szereti a focit, hogy a gyermek is r�sze akar lenni az apja figyelm�nek, dics�ret�nek kiv�v�sa �rdek�ben. N�luk kicsit m�s a helyzet, hiszen nekik a SIKER egyenl� a sz�l� dics�ret�vel. Ez azonban nem a sportr�l sz�l. Err�l majd k�s�bb. Sz�val a gyermek j�tszani szeretne a sz� legszorosabb �rtelm�ben!!! Minden pillanat, amit j�t�kkal t�lthet, neki maga az �let, �s a siker. Nem az eredm�nyess�g a c�l neki, hanem a j�t�k okozta �R�M. Nek�nk feln�tteknek pedig egyetlen k�telezetts�g�nk van legy�nk ak�r sz�l�k, ak�r edz�k, hogy ezt az �r�met biztos�tsuk sz�m�ra, �s f�leg igyekezz�nk min�l tov�bb megtartani benne ezt az �rz�st. Min�l tov�bb hagyjuk, hogy ennek a b�v�let�ben �ljen, ann�l biztosabbak lehet�nk benne, hogy lesz ereje a k�s�bbi sz�ks�ges �ldozatokat is meghozni a sport sikerek �rdek�ben. Hiszen �ldozatokat csak akkor k�pes hozni az ember, ha a v�gy, ami�rt k�zd, sz�vb�l j�n!!! K�s�bb a „gyermeki j�t�k �r�m”, m�r kieg�sz�l a fiatalkori �lmokkal, melyek m�r a sport szakmai teljes�tm�ny�r�l is sz�lnak. Ekkor m�r k�l�nb�z� siker megfogalmaz�sok alakulnak ki a fiatalokban. Ennek t�bb oka is van. Egyr�szt az �letnek ebben a szakasz�ban rengeteg lelki �s fizikai v�ltoz�son mennek kereszt�l a j�t�kosok, ami k�l�nb�z� f�le gondolkoz�sm�dot alak�t ki benn�k. Ez nagyon �rz�keny id�szak. M�r �nmag�ban is nagy feladat el�tt �ll a fiatal, hogy megfogalmazza ki is � val�j�ban. Meg kell tal�lnia saj�t korl�tait, saj�t lehet�s�geit. Meg kell tanulnia elfogadni saj�t fizikum�t, saj�t lehet�s�geit. Eml�kezz�nk csak vissza, nek�nk tal�n nem voltak g�tl�saink? A legnehezebb korban kell a legt�bbet teljes�teni�k az iskol�ban, �s a sportban egyar�nt. Sz�val a fiatalnak m�r t�bb �sszetev�b�l �ll �ssze a siker. A lehet� legt�bbet j�tszani m�rk�z�sen, a lehet� legjobban j�tszani, �rezni az edz�smunka hat�s�t a fejl�d�sben, egyre jobb egyes�letben, egyre nehezebb bajnoks�gban helyt�llni, j� oszt�lyzatokat kapni, edz� elismer�s�t kiv�vni, v�logatotts�got el�rni. Ez m�g csak a felsz�n a siker megfogalmaz�s�ban. Egy dologban azonban biztosak lehet�nk: ak�r sz�l�k�nt, ak�r edz�k�nt n�zz�k a fiatal sportol�t, az egyik legfontosabb c�l a sz�m�ra, hogy az elismer�s�nkben r�szes�lj�n. Ez�rt nagyon fontos, hogy mi feln�ttek pontosan legy�nk tiszt�ban azzal, hogy mit v�runk el, mit k�vetel�nk meg a fiatalt�l, hogy a k�pess�geinek megfelel� szinten a megfelel� elismer�st megkapja, k�l�nben �rtunk, �s rombolunk az �let�ben. Minden gyermek �s fiatal egy �n�ll�, saj�t �lettel rendelkez� l�ny. Nem szabad soha magunkb�l kiindulni, magunkhoz m�rni, m�g akkor sem, ha genetikailag sokat �r�k�lt t�l�nk, hiszen csak sokat �r�k�lt, de nem a mi kl�nunk, nem mi vagyunk, benne m�sik k�t ember g�njei keveredtek, mint benn�nk. Teh�t vegy�k �szre, hogy az �rz�sei l�teznek, biztos, hogy szeretetet, elismer�st szeretne kapni a teljes�tm�ny��rt, tov�bb� szuper j�t�koss� szeretne v�lni. Ez�rt a maga m�dj�n megpr�b�l mindent megtenni. A sikernek sz�mtalan form�ja van ebben a korszakban. Min�l t�bb m�rk�z�sen j�tszani, min�l t�bb m�rk�z�st megnyerni, min�l jobb egyes�letben nevelkedni, min�l jobb bajnoks�gban szerepelni, min�l t�bb elismer�sben r�szes�lni. Id�vel a feln�ttkor kapuj�ban elkezdenek sz�tv�lni a siker ir�nyok att�l f�gg�en, hogy mit l�t a fiatal, milyen szintre lesz k�pes nagy val�sz�n�s�ggel eljutni. Tov�bb� nagyon befoly�solja a siker megfogalmaz�s�t az is, hogy milyen k�rnyezetben �l a fiatal. Csal�di h�tt�r, iskolai k�rnyezet, bar�ti t�rsas�g, bar�tn�, mind-mind olyan t�nyez�k amelyek pozit�v, illetve negat�v ir�nyba is m�dos�thatj�k a fiatal �nk�p�t, illetve seg�thetnek, vagy �rthatnak a fiatal szem�lyis�g�nek, �nismeret�nek kialakul�s�ban. A siker ir�nyvonalai, megfogalmaz�sa a gyermekkorban az �NFELDT J�T�K, ut�na fiatal korban pedig szerte�gaz�an sz�tv�lik k�l�nb�z� ir�nyokba, a k�pess�gek, a csal�di h�tt�r, a nevel� edz�, egyes�let, bar�ti k�r, �s egy�ni lelki, ment�lis fejl�d�s hat�sai r�v�n. I tt m�r egy�nre szabott, hogy kinek mit jelent a siker, �s pont ez�rt ez a leg�rz�kenyebb id�szak, amikor a val�s�g elkezdi �tvenni a helyet az �lmok vil�g�t�l. Legy�nk vel�k ez�rt meg�rt�ek, hiszen kev�s fiatalnak adatik meg a rem�ny ekkor m�r, hogy az �lmai megval�sulnak. A legt�bben ekkor kezdik feltenni a k�rd�st magukban, hogy most merre tov�bb, mik�zben fel kell dolgozniuk a csal�d�st, a f�jdalmat, annak a felismer�s�t, hogy nem �rtek el olyan szintet mint amit szerettek volna. Ez p�rosul m�g a b�ntudattal, vagy m�sok hib�ztat�s�val, vagy a sors gy�l�let�vel, sz�val a f�jdalom bizonyos fok� levezet�s�vel att�l f�gg�en, hogy a csal�di minta, a nevel� edz� hozz��ll�sa, a feln�ttek kommunik�ci�ja mit v�lt ki bel�le. Van aki ett�l mag�ba fordul, van aki m�s "vag�ny", "nem �rdekel" m�don pr�b�lja meg t�l tenni mag�t ezen a felismer�sen. Egy biztos, nek�nk feln�tteknek seg�ten�nk kell, hogy a "SIKER" megfogalmaz�sa �j �rtelmet nyerjen a fiatal �let�ben, �s tal�n �j c�lokkal helyettes�tse a r�git. Nagyon fontos ez, hiszen a "sikeres vagyok" �rz�sre mindenkinek sz�ks�ge van az eg�szs�ges "�nk�p" kialak�t�s�hoz. Tudom, hogy ez nagyon �sszetett, neh�z k�rd�s, hiszen mi feln�ttek is csak abb�l tudunk egyenl�re kiindulni, amit vel�nk tettek a minket form�l� feln�ttek, amit mi l�ttunk mint mint�t. A vil�g azonban f�nysebess�ggel halad, v�ltozik, �s nek�nk is v�ltoztatnunk kell a mint�kon, �s foglalkoznunk kell ezzel a fiataljaink j�v�je �rdek�ben.

SZ�L�K: A sz�l�k a labdar�g�s szerepl�inek legsz�nesebb, legnehezebb k�zege. A labdar�g�sban dolgoz�k rendszerint abban az egy dologban egyet�rtenek, hogy a legt�bb konfliktus helyzet, a legt�bb probl�ma a sz�l�k miatt ad�dik az ut�np�tl�s nevel�sben. Ez�rt nagyon fontos, hogy pr�b�ljuk meg�rteni a sz�l�k motiv�ci�it. Fontos meg�rteni nekik mit jelent a SIKER! Nagyon neh�z �sszefoglalni ezt a men�pontot, mivel ah�ny gyermek, annyi f�le csal�d, �s annyi f�le sz�l� l�tezik. Ez�rt a legjellemz�bbekkel kezdj�k, majd rem�lem, folyamatosan eszm�ket cser�l�nk �s lassan min�l t�bb f�le siker ir�nyt felt�rk�pez�nk. Legy�nk �szint�k, a legnagyobb t�megb�zist azok a sz�l�k alkotj�k, akik a gyermekben a saj�t be nem teljes�lt �lmaikat k�v�nj�k megval�s�tani, illetve a gyermek felt�telezett sport sikere kiugr�si lehet�s�get jelent a csal�d sz�m�ra. Sz�val ak�r honnan is n�zz�k a gyermek labdar�g� karrierje sz�mukra l�tfontoss�g�! Meg kell �rten�nk, hogy az egyetlen SIKER sz�mukra, ha a gyermekb�l profi lesz, aki ezzel val�ra v�ltja a sz�l� �lm�t, �s megoldja a saj�t, jobb esetben az eg�sz csal�d anyagi helyzet�t. Nem is csod�lkozhatunk ezen, hiszen a labdar�g�s, mint tudjuk soha nem az arisztokrata oszt�lyok sportja volt. Az ember fia pedig j�t akar a gyermek�nek, �s rem�li, hogy ezzel az "egyszer�" dologgal, hogy focizik, megalapozhatja az �let�t. Fogalma sincs r�la, hogy mekkor�t t�ved ekkor, mivel a sportban �rv�nyes�lni bizonyos szempontb�l sokkal nehezebb, mint b�rmi m�sban. Az ember gyermeke tanulhat szorgalomb�l, vagy, mert �rti, amit tanul vagy, mert �rz�ke, tehets�ge van hozz�, vagy egyszer�en kitart�sb�l, al�zatb�l, �s el�rheti, hogy az legyen a szakm�ja, ami�rt tanult. Persze id�vel nem biztos, hogy abb�l is fog meg�lni.... A sport azonban m�s, hiszen nem el�g az elsz�nts�g, egyszerre van sz�ks�g rengeteg dolog megfelel� �sszet�tel�re. Tehets�g, genetikai adotts�g, fizikai fel�p�t�s, f�jdalomt�r� k�pess�g. Ezek azok a tulajdons�gok, amiket a j� Isten vagy megadott, �s akkor m�r egy fokkal nagyobb az es�lye, hogy siker�l, de amennyiben csak r�szben vannak meg, akkor m�r sok minden extr�kkal kell p�tolni a hi�nyokat. Kitart�s, szorgalom, al�zat, versenyz�i mentalit�s, pszichikai teherb�r�s, elsz�nts�g, bels� t�z. Ezek azok, amikkel v�gig kell dolgozni a gyermek, �s fiatalkort. Amikkel lehet p�tolni bizonyos hi�nyokat. Ezek ut�n j�n a legfontosabb t�nyez�k egyike : Szerencse ! Ezzel tehetetlen�l �ll szemben a sz�l�, �s a fiatal is. Az emberis�g 95 %-a egyszer� h�tk�znapi �letet �l, de mindenki arra v�gyik, hogy � is egy kiss� k�l�nleges, ismert, h�res, j�m�d� legyen. F�leg a gyermek�nek k�v�nja ezt az ember. Ugye mindannyian �gy vagyunk ezzel. Teh�t a sz�l� beadja a gyermeket egy egyes�letbe, hogy elind�tsa az �lmok fel�…. Az m�g fontos, hogy rendszerint az ilyen csal�di h�tt�rrel rendelkez� gyerekek a sz�l�i szeretet�rt, figyelem�rt mennek focizni, b�r el�fordul nagyon kis sz�zal�kban, hogy a gyermek �lmai megegyeznek a sz�l��vel. A sz�l� j�t akar, „k�nny�”, sz�rakoztat�, h�res �letet sz�n a gyermeknek, megfelel� anyagi h�tt�rrel. Egy dologgal azonban nem sz�mol, hogy a dolgok ilyen szerencs�s egy�tt�ll�sa nagyon ritk�n adatik meg. Rengeteg �sszetev�nek kell egyeznie, hossz� �veken �t, �s a gyermeknek nagyon hamar el kell kezdenie, megtanulni olyan ment�lis, �s pszich�s dolgokat, mint a versenyhelyzet kezel�se, a kudarc, vagy a nem siker�lt �llapot meg�l�se, stb. Ehhez j�n a val�di konfliktusgerjeszt� t�nyez� a SZERENCSE! Ennek a jelent�s�g�vel minden sz�l� tiszt�ban van, �s megpr�b�lja ez�rt � maga megoldani, vagy seg�teni a gyermek j�v�j�nek ezt a befoly�sol� t�nyez�j�t. Olyan mintha a sz�l�ben beindulna egy v�szreakci�, hogy megpr�b�lja helyettes�teni, kip�tolni a szerencs�t. �gy �rzi, hogy folyamatosan a gyermeke �rdekeit kell k�pviselnie, hogy meg kell v�denie �t, „egyengetnie” kell az �tj�t. Ez�rt sokszor nem tudja objekt�ven n�zni a dolgokat, nem k�pes re�lisan d�nteni. Minden sz�l� a saj�t gyermek�t szeretn� sikeresnek, �s boldognak l�tni. Ez�rt term�szetes, hogy amikor a gyermek boldogtalan, el�gedetlen, elkeseredett, akkor a sz�l� mindent megpr�b�l megtenni az�rt, hogy seg�tsen neki. Ekkor v�lik ellens�gg� az edz�, az egyes�let, a nevel�k. A sz�l� nem l�t m�st, mint a gyermek�t, �s amit l�tni akar. Ez term�szetes sz�l�i „l�t�sm�d”, ezzel biztos�tja a term�szet azt az �szt�nt, hogy gondoskodjunk gyermek�nkr�l, �s felnevelj�k. Ez m�g a jobbik eset, l�ssuk azt is , hogy ezek a sz�l�k legal�bb nem dobj�k el a gyermek�ket, nem �rdektelenek, hanem megpr�b�lnak a maguk m�dj�n t�r�dni, �s egyengetni a gyermek j�v�j�t. Teh�t kedves labdar�g� edz�, szakmai vezet�, egyes�leti vezet�, csapatt�rs sz�l�, egy dolgot tartsunk mindig szem el�tt: Mi is megpr�b�lunk mindent megtenni a saj�t gyermek�nk�rt, �s amikor egy sz�l� ellens�gesen viselkedik, akkor tudnunk kell, hogy nem tehet r�la. Tele van f�lelemmel, hogy nem tud ki�llni megfelel�en a gyermeke �rdekei�rt, hogy biztosan j�l d�nt�tt-e amikor r�nk b�zta a gyermek�t, hogy mi lesz, ha egy nap kider�l rossz d�nt�seket hozott a gyermeke �let�ben. Nem tudja, mi zajlik a kulissz�k m�g�tt, nincs tiszt�ban a gyermeke egyes�letben, csapatban ny�jtott viselked�s�vel, �s m�g sorolhatn�m, milyen v�gtelen olyan okok vannak, amelyek f�lelemmel t�ltik el a sz�l�t, hogy a gyermeke �rdekei, lelke, mentalit�sa, s�r�lhet, �s � tehetetlen�l k�nytelen v�gign�zni. Ez�rt pr�b�lnak sokszor r�gt�n harci st�lusban ki�llni gyermek�k �rdek��rt, �s neh�z sokszor elhitetni vel�k a realit�st. Sz�val kedves labdar�g�sban dolgoz� szakemberek a k�vetkez� dolgokat szerintem tudom�sul kell venn�nk, amikor �gy d�nt�nk, hogy ebben a hivat�sban k�v�nunk �lni: 1. 1. 1. A labdar�g�shoz mindenki �gy �rzi, hogy �rt. M�g az anyuk�k, nagymam�k is.Ezzel egy�tt kell �lni, felesleges ellene harcolni. 2. 2. A sz�l� nem tud m�st l�tni, csak a saj�t gyermek�t, nem tudja glob�lisan �tl�tni az eg�szet, csak annyit �rz�kel, ami az � gyermek�t �rinti. Ez genetikailag bele van k�dolva a sz�l�be, �s ennek a fokozatai a sz�l� gyermekkor�t�l, sikeress�gi fok�t�l, �rt�krendj�t�l f�ggnek. Ne akarjunk harcolni ez ellen, mert nem f�rhet bele az energi�nkba, �let�nkbe. 3. A harc,�s a m�ltatlankod�s helyett ink�bb pr�b�ljunk meg „sz�l�kre k�doltan” kommunik�lni. Tudom, hogy nem egyszer� ez a feladat, de nem lehetetlen. Tapasztalataim szerint minden sz�l�vel meg lehet tal�lni a hangot, csak ismerni kell bizonyos kommunik�ci�s eszk�z�ket,�s mindig nyugodtnak, higgadtnak kell maradni. A veszeked�s minden esetben a gyermeknek �rt a legink�bb, �s a probl�ma nem sz�nik meg. A sz�l� elviszi m�sik egyes�letbe, �s ott �jra probl�m�k lehetnek, �s tov�bb �llnak �jra, �s a gyerek ezzel egyre ink�bb elt�volodik a l�nyegt�l. 4. Biztosak lehet�nk benne, hogy minden esetben, ha a d�nt�seinket a gyermek �rdek�ben hozzuk, legyen sz� ak�r fegyelmez�sr�l, motiv�ci�s eszk�z�kr�l, akkor �szint�n megbesz�lve a sz�l�vel, meg fogja �rteni, hogy nek�nk is kell n�ha fegyelmezni, motiv�lni, ahogyan neki is otthon. Aki az �szinte megbesz�l�sek hat�s�ra sem el�gedett a d�nt�s�nkkel, m�g mindig azt gondolja, sz�nd�kosan akarunk �rtani a gyereknek, azt el kell fogadnunk. Mindenkinek joga van a saj�t v�lem�ny�hez. Ezt tiszteletben kell tartanunk, �s ne feledj�k, nem seg�thet�nk minden gyermeknek….

Az ut�np�tl�sedz�k m�r egy �rdekesebb t�ma: Mi is a siker egy ut�np�tl�s edz�nek? Ez att�l f�gg mennyire j�l k�pzett, �s felk�sz�lt egy edz�. L�tott m�r �n 9-10 �ves gyerekekb�l �ll� csapatot m�rk�z�sen j�tszani? Mit mondtak, �s hogyan az edz�k? L�tott m�r edz�t, aki szinte euf�rikus �llapotban szurkolt a csapat�nak, vagy aki folyamatosan k�z�lte ki hova fusson, hova passzoljon, vagy aki folyamatosan k�z�lte ki mit csin�l rosszul a meccsen, �s aki k�zben komment�lta a b�r� �t�leteit, vagy ledegrad�l�, ide nem ill� szavakkal pr�b�lta fegyelmezni a gyerekeket? A lehet�s�gek t�rh�za v�gtelen. Megsz�ml�lhatatlan, hogy milyen sz�nes az edz�k sk�l�ja. Egy biztos mindenki a maga m�dj�n, �s a maga st�lus�ban k�t k�l�nb�z� dolgot tart sikernek a saj�t szakter�let�n. 1 1. Akinek l�nyeges, hogy a csapat milyen helyen v�gez egy torn�n, vagy a bajnoks�gban. 2. Akinek fontos, hogy minden gyerek a t�le elv�rhat� legjobbat hozza ki mag�b�l, mint j�t�kos, �s mint sportember. A m�sodik ugye j�l hangzik, de m�g sajnos nagyon kev�s azoknak a sz�ma, akik ezt tartj�k sikernek a szakm�jukban. Az 1. pont sajnos nagyon elterjedt, legyen sz� profi, f�l profi, vagy amat�r ut�np�tl�s csapatr�l. Itt meg kell �llnom egy pillanatra! Az�rt �rtam ezt a men�pontot, hogy tal�n siker�l kicsit k�zelebb hozni egym�shoz a labdar�g�s szerepl�it, �s meg�rtetni vel�k, hogy mindenki j�t akar a maga m�dj�n, a maga lehet�s�gein bel�l. Szerettem volna, ha legal�bb kicsit cs�kkenthetj�k a konfliktusok sz�m�t, az ellens�gesked�st, a rosszindulat� felt�telez�seket, �s a meg nem �rt�st. Mi�rt? Az�rt mert addig, am�g a szerepl�k a konfliktusaikkal vannak elfoglalva, �s ellens�geskednek, addig is a gyerekekt�l, j�t�kosokt�l veszik el az �rt�kes id�t, �s a fejl�d�s�kre ford�that� energi�t. Nem tudok nem felh�borodni ezen a r�vidl�t�son: Mindenki j�t akar, ez�rt mindenki a maga igaz�t bizonygatja, �s k�zben a gyerekekre kevesebb id�, �s szakmais�g jut. K�rdezem �n: Ki v�llalja a felel�ss�get a gyerekek elvesztegetett, elherd�lt �vei�rt? Ez a jelens�g nem min�s�g f�gg�. Ez a v�logatott gyerekekt�l az amat�r szinten l�v� gyerekekig jelen van. A k�l�nbs�g az, hogy az amat�r gyermek nem, mint lehets�ges min�s�gi j�t�kos szenved h�tr�nyt, hanem mint lehets�ges igazi sportember, amiv� nevelnie kellene a sportnak. Ehhez k�pest a vit�kat, szitkokat, kiskapuk megkeres�s�t l�tja a sportemberi viselked�s helyett. A profi, �s v�logatott szint� gyerekekn�l pedig a sport�g lehets�ges min�s�gi javul�s�t is h�tr�ltatjuk, kock�ra tessz�k minden egyes h�bor�val, vit�kkal elvesztegetett h�ttel, h�nappal, �vvel. Most azonban nem tudok csak pozit�vumot �rni, mivel �n a magam r�sz�r�l a gyerekek k�pz�s�ben az edz�t kulcsfontoss�g� szerepl�nek �rzem. Szerintem minden spot�g min�s�g��rt a legnagyobb felel�ss�g az edz�k kez�ben van. A rendszerv�lt�s, a l�tes�tm�ny hi�nyok �s m�k�dtet�si probl�m�k minden sportban megjelentek. M�gis vannak, akikre b�szk�k vagyunk. Sz�val az ut�np�tl�s edz�kn�l nagyon fontos lenne a siker �tfogalmaz�sa. Vannak az�rt olyan t�nyez�k is melyek felmentik kicsit az ut�np�tl�s edz�ket a mentalit�suk�rt. 1. 1. Az egyes�leti vezet�k is sokszor belehajszolj�k az eredm�ny centrikuss�gba az edz�ket. Sokszor m�g a legkisebb csapatokn�l is annak alapj�n kap elismer�st, megbecs�l�st az edz�, hogy milyen eredm�nyeket �r el a csapat. 2. 2. A csapathoz tartoz� sz�l�k hangulata, seg�t� k�szs�ge, az edz�vel val� kommunik�l�sa is nagyban f�gg att�l, hogy milyen eredm�nyeket �r el a csapat. 3. 3. Az edz�k egym�s k�z�tt is �gy �t�lik meg egym�st, hogy ki milyen eredm�nyes csapat szinten. 4. 4. Soha senki nem mutatta meg nekik, hogy mint edz�k az �nbecs�l�s�ket m�shoz m�rj�k. Ez�rt az edz�k nagy r�sze szinte sz�gyenkezik �nmaga, �s m�sok el�tt is, ha nem olyan eredm�nyeket �r el, ami elfogadhat� a k�rnyezete, vagy saj�t meg�t�l�se szerint. Az egyik legfontosabb feladatunk szerintem, hogy az ut�np�tl�sban dolgoz� edz�kkel szembeni meg�t�l�s�nk,legy�nk ak�r sz�l�k, ak�r egyes�leti vezet�k, ak�r edz� koll�g�k egy dologb�l alakuljon ki: mennyire szeretnek a gyerekek edz�sre, m�rk�z�sre j�rni, mennyire n�znek fel r� a gyerekek, mennyi gyermek j�r hozz�, mennyire tudja elm�ly�teni a j�t�kszeretetet a gyerekekben. Egysz�val mennyire k�pes �r�m�t okozni a gyerekeknek a labdar�g�son kereszt�l. Nagyon neh�z hivat�s ez, hiszen n�ha fegyelmezni is kell, �s azt is szeretettel kell megoldani. Sokszor m�g nek�nk sz�l�knek is neh�z ezt megval�s�tani a saj�t gyerek�nkkel szemben, persze, hogy neh�z ezt egyszerre t�bb gyerekkel, mint edz� megval�s�tani. Ez�rt is mondom azt, hogy ut�np�tl�s edz�k�nt dolgozni, az nem munka, nem szakma, hanem a sz� legnemesebb �rtelm�ben Hivat�s. Teh�t v�lem�nyem szerint ak�r sz�l�k vagyunk, ak�r koll�g�k, vezet�k, amikor egy edz�, �s egy gyermek k�z�tt n�zetelt�r�s, konfliktus alakul ki, akkor egy dolgot tehet�nk, pr�b�ljunk seg�teni. F�leg, mint sz�l�k tehet�nk ez�rt sokat. �rts�k meg, hogy az edz� sem rosszat akar, csak lehet, hogy a k�zel 20 gyerek k�z�l, most a mi gyerek�nk eset�ben nem biztos, hogy egyb�l siker�lt megtal�lnia a megfelel� eszk�z�ket a c�lja �rdek�ben. Azt azonban nem szabad felt�telezn�nk, hogy indok n�lk�l rosszat akar, hiszen minden gyerek az � j�t�kosa, az � csapata, mi�rt lenne a saj�t munk�ja ellen. Azt is meg kell �rten�nk, hogy minden edz� szinte az eg�sz csapat�rt felel, nem csak a mi gyerek�nk�rt, �s, hogy nem tudhatjuk, nem l�thatjuk, mi t�rt�nik a csapaton bel�l, amikor mi nem vagyunk ott. Amennyiben �gy l�tjuk, hogy a seg�t� sz�nd�kunk sem �ri el a c�lj�t, �s a gyerek�nk, �s az edz� k�z�tt nem javul a helyzet, akkor kell elfogadnunk, hogy nem biztos, hogy j� helyen van a gyermek�nk. Arra azonban akkor sem kell gondolnunk, hogy ez szem�lyes �gy, egyszer�en az �let ilyen. Nek�nk sem lehet mindenki egyform�n a bar�tunk, mi sem �rezz�k egyform�n j�l magunkat k�l�nb�z� t�rsas�gokban, nek�nk is meg van az a k�zeg�nk, akikkel egy hull�mhosszon vagyunk. A sportnevel� hat�sa azonban itt is megtal�lhat�. A gyermek�nknek sem �rt megtanulni az elfogad�st, az alkalmazkod�st, a toleranci�t. Err�l is sz�l a csapatsportok �rt�kes nevel�se. Nem biztos, hogy j�t tesz�nk, ha mindig, amikor a gyermek�nknek nem tetszik valami, akkor a „megfutamod�st” v�lasztjuk, mint p�ldamutat�st. J�t tehet�nk azzal is, ha megpr�b�ljuk a gyermekkel megtan�tani az alkalmazkod�st, �s a probl�ma megold�st. Sok olyan gyermekkel tal�lkoztam m�r, aki 12, 14 �ves kor�ra m�r minimum 4,5 egyes�letben megfordult. Ezen is el kellene gondolkoznunk, hogy milyen p�ld�t mutatunk ezzel a gyermek�nknek, �s mire nevelj�k ezzel. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy �gy tegyen, de a k�vetkezm�nyekkel is sz�molnunk kell. Az iskol�t sem v�ltogathatjuk �vente, mint ahogy feln�tt korban a munkahely�nket sem, pedig napi szinten lehetnek ott is olyan emberek, akikkel nem j�v�nk ki. Ezt tudjuk megalapozni a sporttal. K�rem, gondolkozzunk el ezen is. Az ut�np�tl�sedz�k siker ir�nyvonalain k�z�sen kell dolgoznunk els�sorban a gyermekeink, �s j�t�kosaink fejl�d�s�nek, sikeress�g�nek �rdek�ben. Mindannyian felel�sek vagyunk!