Akik az ut�np�tl�s sport �s ezen bel�l a gyermekfutball - 6-12 �ves kor k�z�tt - „k�rny�k�n �lnek” szomor�an tapasztalhatj�k, hogy a gyermekek jelent�s r�sze a testnevel�si �r�kat nem szereti ez�rt mindent megtesznek annak �rdek�ben, hogy ne vegyenek rajta r�szt, holott a gyerekeknek �letelem�k a mozg�s. Ennek t�bb oka van, els�sorban az, hogy a merev, sematikus, testnevel�s�r�k semmilyen �r�met nem adnak a gyerekek sz�mottev� r�sz�nek. Emiatt van azt�n az is, hogy p�ld�ul az orsz�g legn�pszer�bb csapat�nak a „toborz�j�ra” alig �tven gyermek jelentkezett.




A tapasztalat az, hogy az egyik oldalon az ut�np�tl�s futballban l�v�k mindent elk�vetnek, hogy min�l t�bben sportoljanak, focizzanak, a m�sik oldalon viszont „sajnos megint” t�bben szint�n mindent elk�vetnek” az�rt, hogy a sport�gunkba be�rkez�k min�l el�bb t�vozzanak k�z�l�nk. De am�g az els� csoportban a „behoz�k” magas szint� felk�sz�lts�ggel, futball ir�nti szeretetb�l, al�zatb�l tev�kenykednek, addig az „elk�ld�k” felk�sz�letlenek, nem gondolj�k �t, hogy cselekedeteikkel el�zik a gyermekeket a p�ly�kr�l. S ezt a lemorzsol�d�st a k�s�bbiekben m�r nem lehet p�tolni. Nyugodtan nevezhetj�k a futballt�l elt�volod�kat „futball deficitnek”!

A lemorzsol�d�s okai a serd�l� labdar�g�k k�r�ben c. anyagot V�g� Viktor UEFA B diplom�s koll�g�nk anyag�b�l �ll�tottuk �ssze! A k�zl�shez a szerz� hozz�j�rult.   Az indokokat �ttekintve �s �sszefoglalva arra meg�llap�t�sra juthatunk, hogy sokr�t�ek, vannak amelyeken minim�lis odafigyel�ssel, szinte napok alatt v�ltoztatni lehet, igaz vannak olyanok is, amelyek komoly, sport�gi �sszefog�st ig�nyelne. Okok: eg�szs�g�gyi, m�s sport�g fel� fordul�s, iskolai probl�m�k, sz�l�i h�tt�r, edz�i hat�s, sportegyes�leti k�r�lm�nyek, �s maga a gyermek.

Eg�szs�g�gyi okok
 

„Ha k�ros folyamatok jelentkeznek a szervezetben, akkor az iskolai gy�gytestnevel�s saj�tos ter�let�n tov�bb folyik a harc a gyermek eg�szs�g��rt.” (Andr�sn�: Gy�gytestnevel�s)

Tal�n ez az ok, ami miatt a legkevesebb gyermek fejezi be a labdar�g�st, viszont ez az, amit nagyon komolyan kell venni. Sajnos vannak �r�kl�tt, �s szerzett betegs�gek, fizikai elv�ltoz�sok, vagy s�r�l�sek, amely miatt kiz�rt a rendszeres, vagy a versenyszer� sportol�s. Bizony nagyon sok �gyes �s tehets�ges fiatal k�nyszer�s�gb�l kell, hogy abbahagyja a megkezdett munk�t. B�rmennyire is f�j �rt�k a sz�v�nk, musz�j lemondani r�luk, hiszen az EMBER sokkal fontosabb. �ppen ez�rt nagyon l�nyegesnek tartom a rendszeres orvosi-sportorvosi vizsg�latokat, vagy egy s�r�l�s min�l �that�bb elemz�s�t, hogy az a k�s�bbiekben ne okozzon probl�m�t. Ide tartoznak m�g a k�l�nf�le pszichikai okok, amelyek igaz, hogy eleny�sz�k, de az�rt jelen vannak. Edz�i k�rd�s, hogy a sport�gt�l eg�szs�g�gyi okb�l t�voz�sra k�nyszer�lt gyermeket valahogy m�gis megtartsuk k�reinkben. Ehhez csapat�sszefog�sra �s konkr�t feladatad�sra van sz�ks�g.

M�s sport�g fel� fordul�s

Ennek az oknak egyik kiv�lt�ja lehet az el�z� t�ma, a nem 100 %-os eg�szs�gi �llapot. P�ld�ul mozg�sszervi betegs�g, amely csak kisebb fizikai terhel�st enged meg, vagy olyan betegs�g, amely nem teszi lehet�v� a labdar�g�s m�vel�s�t. Sokan az�rt is fordulnak m�s sport�gak fel�, mert ebben az �letkorban m�g nem igaz�n fejl�d�tt ki az a tudat, hogy mit is szeretne sportolni. Sok olyan gyerek van, aki t�bb sport�gat is kipr�b�l, mire elk�telezi mag�t valamelyik mellett. Persze lehet, hogy ez m�r olyan �letkorban t�rt�nik meg, amikor m�r lek�sett a megfelel� alapk�pz�sr�l.
Az is el�fordul, hogy 1-2 �v ut�n kider�l, m�s sport�gban tehets�gesebb, ez�rt finoman �tir�ny�tj�k. Ezt a m�dszert sajnos akkor is alkalmazz�k, ha nem akarnak vele foglalkozni, mert esetleg tehets�gtelenebb. Az�rt, hogy min�l kevesebb gyermek forduljon el a sport�gt�l, term�szetesen mi edz�k sokat tehet�nk, de az iskola, a sz�l� felel�s�ge is nagy. Viszont aki t�nyleg tehets�gesebb m�s sport�gban, azt val�ban el kell engedni, hiszen a j�v�j�r�l van sz�. Ezen a ter�leten sokat tud seg�teni az a vizsg�lat, amely tudom�nyos m�dszerrel meg�llap�tja, hogy mekkora lesz gyermek testmagass�ga, milyen fizikai adotts�gokkal fog rendelkezni feln�ttk�nt gyermek. Ez alapj�n kap sport�gaj�nl�st.

A m�dszer, amelyet k�lf�ld�n is elfogadottnak  tekintenek a sportantropometriai vizsg�lat, amely azt a c�lt szolg�lja, hogy megismerj�k a test�sszet�tel �s a testalkat adatait.
P�ld�ul a v�rhat� feln�ttkori testmagass�got adjuk meg az edz�knek, ami azt jelenti, hogy meghat�rozhatjuk minim�lis elt�r�ssel, a j�t�kos feln�tt kor�ban milyen magas lesz �s m�r most behat�rolhatjuk a test�sszet�teli adatok seg�ts�g�vel a j�t�kos majdani er�s�thet�s�g�t. Az alkati mutat�kb�l megmondjuk, hogy kit hogyan, mennyire lehet er�s�teni, ami genetikailag meghat�rozott. A vizsg�lattal azt is meg tudjuk hat�rozni, hogy ki alkalmas arra, hogy meger�s�dj�n.
A m�r�st v�gz� laborat�rium komoly, majd sz�zezres m�r�si mint�val rendelkezik, ami sport�gv�laszt�s tan�csad�sunk pontoss�g�t n�veli.

Iskolai okok

A sportol�s felt�teleinek tudatos megteremt�s�hez m�r az iskolai testnevel�sen kereszt�l hozz�kezd�nk. Az iskol�nak nagy szerepe van a sportol�si szok�sok kialak�t�s�ban. Sajnos elm�lt az az id�, amikor a tanul�k sporttev�kenys�g�t a labdar�g�s uralta. Nagyon sok iskola m�s sportra szakosodik, ami tulajdonk�ppen nem rossz, hiszen k�l�nb�z�ek a felt�telek, viszont emellett teljesen kiszorul a labdar�g�s. Szerz�i tapasztalat (!), hogy 300-400 f�s �ltal�nos iskol�ban – megd�bbent�, de igaz – egyetlen focilabd�t sem tal�lni a szert�rban. �gy biztos, hogy nem szerettetik meg a labdar�g�st, s�t, aki ezt szeretn� is, elfordul t�le, hiszen nincs alkalma gyakorolni. N�h�ny helyen az iskola vezet�s�ge, pedag�gusai nem veszik j� n�ven, ha a gyerek k�ls� sportegyes�letben focizik, �s k�l�nb�z� okokkal megpr�b�lj�k lebesz�lni. Term�szetesen a mai vil�gban val�ban el�fordul, hogy annyi teher van a gyerek v�ll�n, hogy m�r nem tud felv�llalni mindent, �s sokszor a labdar�g�st adja fel. El�g gyakori eset, hogy tanulm�nyai miatt tiltja el az iskola, de err�l m�g sz� lesz a sz�l�kkel kapcsolatban is. Meg kell m�g eml�teni egy igen fontos dolgot. M�gpedig azt, hogy az �ltal�nos iskola elv�gz�se ut�n sokan m�s telep�l�sen tanulnak tov�bb, ahol m�r nem adottak a felt�telek a labdar�g�sra. Vagy az�rt, mert egy�ltal�n nincs csapat, vagy, mert koll�gista l�v�n m�r nincs lehet�s�g a sportol�sra.
�sszegezve: sajnos az a meg�llap�t�s, hogy „az iskolai testnevel�snek �s sportnak az �letm�d, benne a fizikai tev�kenys�g kialak�t�s�ban kulcsfontoss�got kell tulajdon�tani” kezd ellaposodni. (Schiller J.: A sportszociol�gia n�h�ny k�rd�se)

Sz�l�i t�mogat�s, sz�l�i h�tt�r

Ez az egyik legk�nyesebb t�ma, hiszen els�sorban a sz�l�k a felel�s�k gyermek�k�rt, viszont n�ha t�vutakra t�vednek.
A sport �rt�k�t a sz�l� �ltal�ban nem vonja k�ts�gbe. � is l�tja el�ny�s eg�szs�g�gyi hat�s�t, fegyelmez� erej�t, �letform�l� jelleg�t. Szaporodnak azonban a k�rd�jelek a sportol�s �rt�k�nek meg�t�l�sekor. A leggyakoribb ok, hogy a labdar�g�s a tanul�s rov�s�ra megy. Term�szetesen nem k�nny� �sszeegyeztetni a tanul�st �s a sportot, de v�lem�nyem szerint nem lehet �gy leegyszer�s�teni a dolgot, hogy: „fiam rosszul tanulsz, nem j�rhatsz focizni”.

K�l�nf�le tanulm�nyok k�sz�ltek arr�l, hogy a sportol� gyerekek egy�ltal�n nem tanulnak rosszabbul, mint t�rsaik. Sok sz�l�t azonban nem lehet ezzel elt�ntor�tani att�l a meggy�z�d�s�t�l, hogy az eltilt�s ut�n gyermeke sokkal jobban fog tanulni. M�g az sem befoly�solja �ket, hogy a mai m�r-m�r kr�nikus mozg�shi�ny milyen pszich�s �s fizikai lemarad�st okoz. Vannak m�s okai is, hogy a sz�l� eltiltja gyermek�t. Gyakran el�fordul, hogy hozz� nem �rt�se vagy t�relmetlens�ge (szerinte nem fejl�dik el�g gyorsan) miatt gondolja �gy, hogy nem �rdemes id�t vagy �ppen p�nzt �ldozni a sportra. Esetleg nem �gy t�rt�nnek bizonyos dolgok az egyes�letn�l, az edz�sen vagy az edz�vel kapcsolatban, ahogy � szeretn�.
Nek�nk edz�knek nagyon oda kell figyelni arra, hogy mik�nt kezelj�k a sz�l�ket, hiszen ha ez nem m�k�dik j�l, a j�t�kosainkat vesz�tj�k el, �s bizony a gyermek issza meg a lev�t. Tudjuk, hogy �ltal�ban a sz�l�k d�ntenek, de nek�nk seg�ten�nk kell, hogy d�nt�s�k helyes legyen.

Edz�i munka, hozz��ll�s, szak�rtelem

Ha ez az id�zet a v�geredm�nye az edz� - j�t�kos kapcsolatnak, akkor j� �ton haladunk, de id�ig eljutni nem egyszer� feladat �s sokaknak nem is adatik meg. Ennek mi lehet az oka?
A rossz pedag�gia?
A szakmai alulk�pzetts�g, vagy csak a nemt�r�d�ms�g?
Sok oka lehet.

 

Egy biztos, a gyermek nagyon �rz�keny m�szer. Gyakran elveszti a kedv�t, ha nem �rzi, hogy t�r�d�nk vele. A rossz szakmai munka miatt ny�g az edz�s, ha nincs dics�rve, ha t�relmetlenek vele, ha nem szerettetik meg vele a focit. Ennek �ltal�ban az a v�ge, hogy ink�bb m�s id�t�lt�s ut�n n�z. Teh�t az edz�knek nagy a feladata abban, hogy a gyermek igenis akarja ezt a sport�gat. Ha ezt nem tudja el�rni, akkor esetleg sok tehets�get vesz�t el a sport�g. Teh�t nagyon felk�sz�ltnek kell lenni, f�leg az �letkori saj�toss�gok figyelembev�tel�vel.
Egy dolgot sohase feledj�nk: az edz� �s j�t�kos k�z�tti kapcsolat alapja az edz� fel�l a szeretet �s a dics�ret! Ez az alapja az oktat�snak, tan�t�snak, edz�snek �s a fegyelmez�snek is!

 

Sportegyes�leti h�tt�r

Ez az ok tal�n nem olyan gyakori, mint az el�z�ek, de az�rt ezzel is sz�molni kell. Arra gondolok, hogy p�ld�ul sz�k anyagi k�r�lm�nyek miatt egy id� ut�n nem tud az egyes�let az elkezdett l�tsz�mmal m�k�dni, vagy esetleg eg�sz serd�l�csapat sz�nik meg. Vagy olyan k�r�lm�nyek vannak, hogy a gyerekeknek egyszer�en elmegy a kedve az eg�szt�l (salak, vagy rossz min�s�g� p�lya, lerobbant �lt�z�k, rongyos �s hi�nyos felszerel�sek). Sokszor nem t�r�dnek az ut�np�tl�ssal, csak a k�telez� volta miatt. Nincs a gyermeknek motiv�ci�ja, �s ezt a gyerekek gyorsan meg�rzik. A sportklub t�mogat�st kap a sz�vets�gt�l vagy �nkorm�nyzatt�l, de a forr�st „hat�ron t�lr�l �rkez� vil�gmegv�lt�” labdar�g� igazol�s�ra �s k�lts�geire ford�tja, mert az majd r�g h�t g�lt a megye II-ben a feln�tt csapatban ….

A sportvezet�knek pedig tudniuk kellene, hogy milyen nagy a felel�ss�g�k a helyi k�z�ss�g �p�t�s�t illet�en.
T. Olvas�ink, eml�kezzenek csak a „kis falu nagy futballja” anyagunkra!

Saj�t maga a gyermek

A felsorolt okok mind k�zrej�tszanak abban, hogy a gyermek abbahagyja a labdar�g�st, de sok esetben olyan is megt�rt�nhet, hogy minden j�, �s m�gis felhagy a j�t�kkal. Lehet, hogy egyszer�en nincs kedve ehhez a j�t�khoz, vagy akarati t�nyez�k befoly�solj�k, vagy egyszer�en t�bbre tart m�s id�t�lt�st. Ide tartozik sajnos a k�l�nb�z� k�ros szenved�lyek fel� fordul�s. Ez�rt is nagyon fontos, hogy min�l t�bb fiatal ker�lj�n az egyes�leti, szervezett sport keretei k�z�.